Az Eurspai Unis litrejvtte a bike is a stabilitas korabban nem ismert zj korszakat hozta el Eurspaba. A szoros kapcsolatok is az egymasrautaltsag litrehozasaval az Eurspai Unis lehetetlenni tette egy zj, jelentus eurspai haborz kirobbantasat. Az Eurspai Unis olyan tvrtinelemmel is kulturalis kapcsolatokkal rendelkezik, amelyek a vilag minden riszivel vsszekvtik. Jelenleg a tagallamoknak is a tvbb millis embernek nincs is mas valasztasa, mint hogy globalis szerepluvi valjanak. A ma vilaga minden korabbinal jobb kilatasokat kmnal, de egyben nagyobb veszilyeket is hordoz. A hagyomanyos vnvidelmi koncepcis pillire az invaziss fenyegetis gondolata volt, ez azonban mara idejitmzltta valt. Valsszmn{tlen, hogy az Eurspai Unis barmely tagallama ellen jelentus liptik{ agresszis indulna. A jelenlegi biztonsagi fenyegetisek valtozatosabbak, kevisbi lathatsak, is kevisbi jelezhetuek elure. A globalizacis koraban a videlem elsu vonala esetleg egy masik orszagban, nem pedig Eurspa hatarainal fekszik. Az alabbi biztonsagi kockazatokrsl beszilhet|nk a mai Eurspa szempontjabsl. A terrorizmus, amely immar vilagmiretekben m{kvdik, egyre jobb eruforrasokkal rendelkezik, is kisz korlatlan mirtik{ eruszakot alkalmazni annak irdekiben, hogy minil tvbb aldozatot szedhessen. A gyakran vallasi szilsusigekhez kapcsolsds terrorizmus Eurspat cilpontnak is tevikenysige egyik bazisanak tekinti. Terrorista logisztikai bazisokat mar az Egyes|lt Kiralysagban, Olaszorszagban, Nimetorszagban, Spanyolorszagban is Belgiumban is felfedeztek. A tvmegpusztmts fegyverek elterjedisinek feltartsztatasat cilzs nemzetkvzi szerzudisek is exportellenurzisi rendszerek ellenire potencialisan e fegyverek elterjedise jelenti a legnagyobb veszilyt Eurspa biztonsaga szamara. Amennyiben egy terrorista csoport szerez meg ilyen fegyvereket, akkor olyan mirtik{ karokat tud okozni, amelyek korabban csak allamok is hadseregek szamara voltak lehetsigesek. A szomszidos orszagokban vagy a Fvld masik oldalan jelentkezu regionalis konfliktusok hatassal vannak Eurspa stabilitasara. Ez pedig szilsusigekhez, terrorizmushoz is allamcsudhvz vezethet. Mindez lehetusigeket biztosmt a szervezett b{nvzis szamara is regionalis bizonytalansagot hoz litre, amely mar vnmagaban is fokozza a tvmegpusztmts fegyverek iranti keresletet. Allamcsud jvn litre, mivel a civil konfliktusok, valamint a rossz kormanyzas, a korrupcis, a hatalommal vals visszailis, a gyenge intizminyek is a felelussig hianya bel|lrul bomlasztjak az allamot, lehetuvi tive a szervezett b{nvzis is a terrorizmus viragzasat. Az allamcsud alaassa a globalis kormanyzast is veszilyezteti a regionalis biztonsagot. A szervezett b{nvzis Eurspat egyik elsudleges cilpontjanak tekinti. Riszit kipezi a kabmtsszerekkel, a nukkel, az illegalis bevandorlskkal is a fegyverekkel kapcsolatos csempiszet. A b{nvzui csoportoknak kapcsolataik lehetnek a terrorizmussal is. Gyenge vagy valsagos helyzetben livu orszagokban az ilyen csoportok prosperalnak. Az illegalis tevikenysigekbul, pildaul kabmtsszerekbul szarmazs jvvedelm|k gyengmti az allam szerkezetit is konfliktusokat taplal. A konfliktusok is a veszilyek megeluzisit nem lehet elig koran kezdeni. A hideghaborz alatt az Eurspai Unis biztonsagat fenyegetu veszily lathats volt. Ezzel ellentitben a mai veszilyek egyike sem tisztan katonai jelleg{, mgy egyik|ket sem lehet tisztan katonai eszkvzvkkel kezelni. Ippen ezirt k|lvnbvzu megoldasok egy|ttesire van sz|ksig. Azirt, hogy megfelelhessen ennek a kihmvasnak, Eurspanak aktmvabba, egysigesebbi is hatikonyabba kell valnia. Az aktmvabb olyan kultzra kialakmtasat jelenti, amely elusegmti a korai, a gyors is (sz|ksig esetin) a hatarozott beavatkozast az Eurspai Unis valsagkezelisi is konfliktus-megeluzisi intizkedisei teljes kvrinek felhasznalasaval. Ez azt jelenti, hogy az Eurspai Unis mig a valsag kialakulasa elutt politikai, diplomaciai, katonai, polgari, kereskedelmi is fejlesztisi tevikenysigek megfelelu egy|ttesivel lip fel. A hatikonyabb a katonasag olyan rugalmasabb, mobil haderuvi tvrtinu atalakmtasat jelenti, amely lehetuvi teszi szamukra az zj veszilyek kezelisit. A videlmi eruforrasok nvvelise ugyanzgy sz|ksiges, mint hatikonyabb felhasznalasuk az eszkvzvk vsszevonasa is megosztasa rivin. Ezen tzlmenuen kipesebbi kell valnunk arra is, hogy civil eruforrasokat vonjunk be a valsag, illetve a valsag utani helyzetek kezelisibe. A kvzvs veszilyek irtikelisihez pedig fokozottabb diplomaciai kipessigekre is a titkosszolgalati informacisk jobb megosztasara van sz|ksig a tagallamok is a partnerek kvzvtt. Az egysigesebb pedig az Eurspai Unis k|lvnbvzu eruforrasainak is kipessigeinek egyesmtisit jelenti, amelyek hatassal vannak Eurspa, valamint az Eurspai Unisn kmv|li orszagok biztonsagara. Ezek kvzi tartoznak az eurspai tamogatasi programok, a tagallamok katonai is civil kipessigei, valamint egyib eszkvzvk is. A biztonsagra leselkedu jelenlegi veszilyek vilagmiret{ek, is vsszef|ggnek egymassal. Az Eurspai Unis ezekkel vnmagaban nem tud megbirkszni. A nemzetkvzi egy|ttm{kvdis alapvetu fontossagz. Olyan nemzetkvzi szervezetekkel tart fenn partneri kapcsolatokat, mint pildaul az Egyes|lt Nemzetek Szervezete, amely elsudlegesen felelus a nemzetkvzi bike is biztonsag fenntartasairt; de egy|ttm{kvdik regionalis csoportosulasokkal, pildaul az Afrikai Unisval is. Ez a transzatlanti kapcsolatot is hangszlyozza. Ha az Eurspai Unis is az Amerikai Egyes|lt Allamok egy|ttm{kvdik, hatalmas eruvel kipviselhetik a jst a vilagon. Vigezet|l pedig alahzzza az Oroszorszaggal vals szorosabb kapcsolatok, valamint a Japannal, Kmnaval, Kanadaval is Indiaval vals stratigiai partnersig kialakmtasanak fontossagat. A pusztmts terrorista tamadasok folyamatos veszilye, az iraki valsag folytatsdasa, az arabok is az izraeliek kvzvtti tartss megbikilis kilatastalansaga, Nyugat-Afrika lathatslag viget nem iru k|zdelme a krsnikus z{rzavarbsl tvrtinu szabadulasirt, valamint az afganisztani problimak csupan nihany azon kihmvasok kvz|l, amelyek ranyomjak szomorz bilyeg|ket napjaink vilagara. A hideghaborzt kvvetuen a nemzetkvzi kvrnyezet zj lehetusigeket kmnalt a bikis valtozas elumozdmtasara. Az egyre szabadabb is nyitottabb piacok, a maganvallalkozas is a technolsgia kombinacisja az orszagok is az egyinek tvbbsige szamara jslitet is zj lehetusigeket hozott. Segmtett elterjeszteni a demokratikus kormanyzast, is zj nyomast gyakorolt a kormanyokra, hogy tisztessigesen kezeljik allampolgaraikat, fogadjak el a nyilvanos ellenurzist, valamint folytassanak parbeszidet, illetve m{kvdjenek egy|tt nemzetkvzi partnereikkel. A globalizacisnak azonban megvan az arnyoldala is. A nemzetkvzi kereskedelem nem kipes athidalni azt a rist, amely az elunyvk ilvezui is a nyomorban, szenvedisben megrekedt tvbb milliard ember kvzvtt hzzsdik. A kabmtsszer-kereskedelem ma jelentusebb iparag, mint a vas- is acilipar vagy az autsgyartas. A tiltott gyimantkereskedelem nem csupan finanszmrozza, de aktmvan szmtja is a konfliktust. A borzalmak listaja hosszz. Beszilhet|nk az emberkereskedelemrul, k|lvnvsen a nuk esetiben, a kvrnyezet pusztulasarsl, a nemzetkvzi b{nvzisrul, a kvnny{- is a nehizfegyverek elterjedisirul is k|lvnbvzu betegsigek terjedisirul. Ezek a problimak veszilyeztetik a prosperitast. Ugyancsak ezek azok az okok, amelyek a vilagot elvntu eruszak nagy riszinek gyvkerit kipezik. Az orszagok egyed|l vagy kitoldalz diplomacia rivin nem tudjak megoldani ezeket a problimakat. A globalizacis arnyoldalanak kezelisihez zjfajta nemzetkvzi egy|ttm{kvdisre is tvbboldalz cselekvisre van sz|ksig. A termiszeti eruforrasok sz{kvssige is a vel|k vals visszailis konfliktusokat szmthat. Az Eurspai Unis azon faradozik, hogy megeluzze ezeket a visszailiseket, valamint megtvrje a termiszeti eruforrasok tiltott kiaknazasa is a fegyveres konfliktusok kvzvtti kapcsolatot, is ezaltal segmt elumozdmtani a globalis biztonsagot is a stabilitast. Az Eurspai Unis jelentus szerepet jatszik a nemzetkvzi folyamat tanzsmtasi rendszeriben, amely a konfliktusokat okozs gyimantok aramlasat kmvanja meggatolni. A rendszer a kitermelu is a kereskedu orszagokat fogja vssze annak biztosmtasa irdekiben, hogy a gyimantok kereskedelme ne finanszmrozza a lazads mozgalmakat. Az Eurspai Unis tervei kvzvtt szerepel az illegalis fakitermelis is fakereskedelem korlatozasa. Ezek a tevikenysigek sriasi kvrnyezeti karokat okoznak a fejludu orszagokban, is elszeginymtik a vidiki kvzvssigeket, amelyek megilhetise f|gg ettul. A vilagkereskedelemben elfoglalt kimagasls szerepe miatt az Eurspai Unis arra tvrekszik, hogy valtozast irhessen el ezeken a ter|leteken. Az Eurspai Unis mar vnmagaban is egy olyan  igen sikeres  projekt, amelynek cilja a bike is a jslit biztosmtasa. Nemzetkvzi szerepe, irdekei is tvrekvisei, valamint a segmtsignyzjtas is egy|ttm{kvdis ciljaira biztosmtott jelentus eruforrasai az Eurspai Unist a stabilitas termiszetes elumozdmtsjava teszik sajat hatarain tzl is. K|lpolitikaja valamennyi vonatkozasat iginybe veszi a konfliktusok megeluzisire a vilagban, is hatasos szsszslsja annak, hogy az eruszakos konfliktusok lehetsiges szerkezeti okait idejekoran kezelni sz|ksiges. Az Eurspai Unis ezt fejlesztisi egy|ttm{kvdis is k|lsu segmtsignyzjtas, gazdasagi egy|ttm{kvdis is kereskedelempolitika, humanitarius tamogatas, szocialis is kvrnyezeti intizkedisek, tovabba diplomaciai eszkvzvk, pildaul politikai parbeszid is kvzvetmtis, valamint gazdasagi is egyib szankcisk rivin iri el. Az Eurspai Unis fejlesztispolitikaja kifejezetten elismeri a konfliktus megeluzisinek, valamint a sir|likeny vagy valsagba jutott allamok megsegmtisinek fontossagat. E szerint a szeginysig csvkkentise mar vnmagaban is jogos cilkit{zis, is egyben fontos tinyezuje a hosszz tavz bike is biztonsag biztosmtasanak is a szeginyebb orszagokban. Ezen tzlmenuen a biztonsag a fejludis elsu szamz feltitele. Az Eurspai Unis k|l- is biztonsagpolitikai cilkit{ziseinek teljesmtisit segmtik azok a gyorsan buv|lu katonai is polgari valsagkezelisi kipessigek is, amelyek a valsagokra adott reakciskra, a bikefenntartasra is a bike megteremtisire, valamint a tvbbek kvzvtt renduri ter|leten m{kvdu megerusmtu vagy helyettesmtu missziskra, illetve a jogallamisag is a polgari kvzigazgatas megerusmtisire vsszpontosmtanak. A biztonsagi szektor reformja egyarant lehet konfliktus-megeluzisi intizkedis vagy valasz egy valsaghelyzetre. Az Eurspai Unis kiemelt irdekludist tanzsmt e ter|let irant, miutan felismerte, hogy a gyenge biztonsagi intizminyek is a jogallamisag fokozzak a b{nvzis is az eruszakos konfliktus kockazatat. Az Eurspai Unis vezetu szerepet vallal a tamogatott biztonsagi szektor reformjanak elusegmtisiben tvbb mint hetven orszagban, pildaul az igazsag|gyi is a renduri reformok ter|letin, is segmt a volt harcosok lefegyverzisiben, leszerelisiben is a tarsadalomba tvrtinu visszavezetisiben. Ez a tvrekvis kit{nu pilda az olyan ter|letekre, ahol az Eurspai Unis fejlesztispolitikai is biztonsagpolitikai eszkvzei ki tudjak egiszmteni egymast. Az Eurspai Unis harmadik orszagoknak szsls pinz|gyi tamogatasat az adott partnerorszaggal egy|tt elfogadott stratigiai dokumentumok alapjan tervezik meg. Ezek a stratigiak egyre inkabb tartalmaznak konfliktus-megeluzisi cilkit{ziseket, mint pildaul a kormanyzas fejlesztisit, a korrupcis elleni k|zdelmet vagy a kizi lufegyverek is a kvnny{ fegyverek elterjedisinek csvkkentisit. A konfliktusok okai valtoznak, kialakulasuk elurejelzise pedig vsszetett dolog. Egyirtelm{en sz|ksig van a konfliktusok okainak, valamint a kialakuls konfliktusok korai jeleinek behatsbb elemzisire. Sok olyan tinyezu van, amely szlyosbmthatja a konfliktusokat. Pildaul a szeginysig, gazdasagi stagnalas, az eruforrasok egyenetlen elosztasa, gyenge szocialis struktzrak, nem demokratikus kormanyzas, rendszeres hatranyos megk|lvnbvztetis, a kisebbsigek jogainak elnyomasa, menek|ltaradatok, etnikai ellentitek, vallasi is kulturalis t|relmetlensig, tarsadalmi igazsagtalansag, valamint a tvmegpusztmts fegyverek is a kizi lufegyverek elterjedise. A gyors is hatikony cselekvis irdekiben az Eurspai Unis kidolgozott egy korai elurejelzu is gyorsreagals rendszert, hogy felismerje azokat a rigiskat a vilagban, ahol nvvekszik a fesz|ltsig, is azonosmtsa azokat az alapvetu okokat, amelyek taplaljak azt. A kockazati tinyezuk korai meghatarozasaval az Eurspai Unisnak jobb esilyei vannak arra, hogy iduben tegyen hatikony lipiseket a konfliktus mvgvttes okainak kezelisire. Ebben az elemzisben segmtenek az Eurspai Bizottsag vilagszerte megtalalhats delegacisinak halszata, valamint az Eurspai Unis megfigyelukvzpontjai is, amelyek a tagallamokbsl szarmazs katonai is nem katonai forrasokbsl irkezu hmrszerzisi informaciskra tamaszkodnak. Ezen adatok felhasznalasaval az Eurspai Unis is tagallamainak kormanyai szorosan figyelemmel kmsirik a vilag legkritikusabb helyzetben livu orszagait is rigisit. Cilzott tamogatast is segmtsiget nyzjtanak nekik, hogy le tudjak k|zdeni a konfliktus alapvetu okait. A valsaghelyzeteket mig a legjobb szandik mellett sem lehet mindig megeluzni. Az Eurspai Unis tagallamai ivekkel ezelutt megallapodtak abban, hogy riszt vesznek egy valsagkezelisi m{veletekre szolgals haderu litrehozasaban. Ez a rendszer vnkintes. Minden egyes kormany sajat maga dvnt arrsl, hogy k|ld-e katonakat ebbe az erube, is ha igen, milyen szamban. A cil az eruforrasok vsszevonasa, megadva a lehetusiget az Eurspai Unisnak arra, hogy humanitarius, bikefenntarts is biketeremtu hadm{veletekre vallalkozhasson. Az Eurspai Unis kormanyai azt a cilkit{zist szabtak maguknak, hogy legyenek kipesek katonakbsl alls olyan egyes|lt eruket telepmteni, amelyeket megfelelu ligi is haditengeriszeti egysigek tamogatnak, is amelyeket legalabb egy ivig fenn tudnak tartani. Ugyancsak megallapodtak olyan gyorsreagalasz haderu, zgynevezett gyorshadtest felallmtasarsl, amely egy vagy tvbb tagallambsl irkezu katonakat foglal magaban, is amelyet nemzetkvzi valsagrigiskban lehet bevetni. Ezek a haderuk lehetuvi teszik az Eurspai Unis kormanyai szamara a gyors reagalast pildaul egy, az Egyes|lt Nemzetek Szervezetitul irkezu s|rgus kiris esetin. Az Eurspai Unis szamara az egyik legfontosabb prioritas az, hogy az vsszes sz|ksiges polgari eruforrast biztosmtsa a valsaghelyzetekben, illetve a valsagot kvvetu helyzetekben. Erre azirt van sz|ksig, mert egyre inkabb nyilvanvals, hogy valsagba ker|lt allamok esetin vagy olyan allamokban, amelyek eruszakos konfliktusbsl labalnak ki, a katonai beavatkozas vnmagaban valsszmn{leg nem eligsiges a siker biztosmtasahoz. Annak megeluzise irdekiben, hogy az ilyen orszagokban kizjuljon a konfliktus, sz|ksig van a polgari iletre vals gyors attirisre. Ez a gazdasagi tevikenysig gyors helyreallmtasat, valamint a polgari kvzigazgatas, a rendursig is az igazsagszolgaltatas kiipmtisit jelenti.